Hírek

Bemutatkozik a Seychelles szigetek!

2020.02.19.

 Az Ethiopian Airlines légitársasággal Afrika körül cikksorozatunkban most a Seychelles-szigetek mutatkozik be! 

Hol is helyezkedik el a Seychelles-szigetek?


A Seychelle-szigetek egy szigetállam az Indiai-óceánban, Afrika keleti partjától legközelebb Szomáliához van, Madagaszkártól északkeletre található. A belső szigetcsoportok a kontinentális lemezen helyezkednek el, hegységek tagolják és gránit az alapkőzetük, míg a külső szigetek sík korallzátonyok.  A Seychelle Köztársaságtól nyugatra Zanzibár szigete, délen Réunion és Mauritius, délnyugaton a Comore-szigetek és Mayotte, északkeleten pedig a Maldív-szigetek határolják.

 

A sziget érdekes földrajzzal rendelkezik:
A szigetvilágot alkotó szigetek számát gyakran 115-ben határozzák meg, a Seychelle Köztársaság Alkotmányában viszont 155 sziget szerepel a következő módon csoportosítva: 42 gránit sziget, 2 korall- és homokzátony a gránitoktól északra, 2 korallzátony a gránitoktól délre, 29 korallsziget az Amirante-szigetcsoportban, a gránitoktól nyugatra, 13 korallsziget a Farquhar-szigetcsoportban dél-délnyugatra az Amirante-szigetektől, valamint 67 korallsziget az Aldabra-szigetcsoportban a Farquhar-szigetektől nyugatra.


Milyen történelemmel rendelkezik az ország és milyen hatással volt rá a gyarmatosítás?
A kelet-afrikai és arab kereskedők valószínűleg ismerték a lakatlan Seychelle-szigeteket, de a portugál felfedező, Vasco da Gama nevéhez köthető az első partraszállás 1502-ben. Ennek ellenére az első hiteles feljegyzéseket a Kelet-indiai Társaság Ascension hajójának legénysége rögzítette 1609-ben. Maga a szigetcsoport Vicomte des Séchelles-ről kapta a nevét, aki XV. Lajos pénzügyminisztere volt. A szigeteken a gyarmatosítás csak 1768-ban kezdődött, amikor egy huszonkét fős francia csapat horgonyzott le rabszolgákkal a fedélzetén. 1793 és 1813 között a franciák és az angolok harcoltak a szigetek ellenőrzéséért. Az 1814-ben Párizsban aláírt békeszerződés alapján a Seychelle-szigetek és Mauritius brit fennhatóság alá került, és ezáltal a szigeteket Mauritiusból kormányozták. A későbbiekben 1872-ben a politikai autonómia növelésére létrehozták a kormányzó tanácsot majd 1888-ban a törvényhozó és végrehajtó tanácsot. 1903. augusztus 31-én a Seychelle-szigetek brit koronagyarmat státuszt kapott, így már nem Mauritiusból igazgatták. 1948-ban tartották az első választást: a Törvényhozó Tanács négy tagját választották meg. 1967-ben fogadták el az új alkotmányt, amely a kormányzó és a kormányzó tanács kezébe adta a hatalmat.
A Seychelle-i Köztársaság 1976. június 29-én, 12 óra 5 perckor vált a Brit Nemzetközösség független köztársaságává.
1993-ban a szavazók 73%-a elfogadta a többpártrendszer működését lehetővé tevő alkotmányt.


 

Milyen természeti adottságokkal rendelkezik az ország és mit érdemes megnézni?
A seychelle-i kormány éveken át szigorú védelem alá helyezte a szigetek természeti örökségét. A szigeteken 12 őshonos madárfaj él: aldabrai drongó, a paradicsom-légyvadász, a seychelle-i fodi, a seychelle-i füleskuvik, a pápaszemesmadár, a sarlósfecske, a vércse, a gyümölcsgalamb, a szarkarigó, a poszáta, a nektármadár valamint a bülbül. Szintén endemikus faj volt a már kihalt aldabrai poszáta, mely az Aldabra-atoll malabár szigetén egy kis területen volt honos.
A seychelle-i gránitszigeteken található közel 75 növényfajt további 25 aldabrai faj egészíti ki. Különösen jól ismert a Coco-de-Mer, a tengeri pálma gyümölcse, melyet szerelemgyümölcsnek is hívnak. A Coco-de-Mer a világ legnagyobb magja. Néhány helyen medúzafát is felfedezhet az idelátogató, mivel ez a különös és ősi növény ellenállt minden szaporítási kísérletnek. Egyedi növényként ismerik még az Aride-sziget természetvédelmi övezetében található Wrights gardéniát.
A seychelle-szigetek jelentős számban rendelkeznek aldabrai óriásteknősökkel, melyek számos szigetet népesítenek be, viszont ezek a különleges hüllők több állatkertben is megtekinthetőek.
A Seychelle-szigetek két csoportja az UNESCO világörökség része, és a Seychelle-szigetek Alapítvány gondozza őket. Egyik az Aldabra-korallzátony, ami a világ legnagyobb atollja, a másik a Valée de Mai természetvédelmi terület Praslin szigetén, amelyet földi édenkertnek hívnak.

 

Zene és a tánc kultúra a szigeteken:
A Seychelle-szigetek buja trópusi hangulata inspiráló erővel hat a művészekre, ennek fényében a zene és a ritmus tükrözi legautentikusabban a hely szellemét. Három fő zenei és tánc stílus alakult ki: az afrikai és madagaszkári eredetű, szinkópa alapritmusú moutia, a minden hónapban új slágerekkel megjelenő sega és az európai eredetű kamtole.
A moutia evokatív, szenvedélyes zenei és táncforma. A hegytetőkön vagy távoli tengerpartokon száraz kókuszhéjból tüzet raknak és lassú monoton dalba kezdenek, amelyet érzéki shuffle dance-szel folytatnak. A táncoló nők és a férfiak sorban állnak egymással szemben, a többiek pedig figyelik őket. A moutia a rabszolgatartás korát eleveníti fel, az afrikai élmény táncos kifejezése, a morajló dobszó egy elfeledett kor fájdalmából táplálkozik.
A sega zene és tánc igazán elterjedt és majdnem minden szállodában meg lehet nézni egy hagyományos előadást, amit színes mauritiusi ruhákban nagy szenvedéllyel járnak. A szigetlakók az ő saját sega változatukat kis, ritmikus lépésekkel táncolják, amelynek sokkal szövevényesebb a csípőringatása, mivel a táncpartnerek nem érintik meg egymást.
A kamtole zenei aláfestését a családi események és az esküvők vidám alkalmak, ahol hegedű-, bendzsó-, tangóharmonika- és triangulum játék, valamint dobpergés nyújtja. A kamtolét a komander kiáltásai irányítják hasonlóan a country vagy western táncokhoz, és a keringő, polka és a kontratánc keveréke.

 

 

Mit érdemes tudni a Seychelles-szigetekről?

  • Fővárosa: Victoria.
  • Az angol, francia és a kreol a Seychelle Köztársaság hivatalos nyelve.
  • A legmagasabb pontja a Morne Seychellois, amely 905 m.
  • Afrika önálló államai közül a Seychelle Köztársaság népessége a legkisebb. Nincsenek őslakók; a seychelle-iek főleg francia, afrikai, indiai és kínai bevándorlók utódai. A lakosság nagy része római katolikus.
  • Seychelle Köztársaság gazdasága az idegenforgalomra és a halászatra épül. Nagymértékben függ ettől a két területtől az ország jövedelme, a foglalkoztatottak száma, az építkezési beruházások mennyisége, valamint a bankszektor és a kereskedelem intenzitása.
  • A Seychelle-szigetek a trópusi égövben helyezkedik el. Az évi középhőmérséklet 27 Celsius fok, a páratartalom 80%-os. A napi napsütéses órák száma megközelítőleg hét.
  • Területén számos mikroklíma alakult ki, amely változatossá teszi a Seychelle-szigetek éghajlatát, ugyanis előfordulhat, hogy az egyik tengerparton esik az eső, a másikon süt a nap és a hegyekben köd ereszkedett le.