Hírek

A Kongói Demokratikus Köztársaság gazdasága

2015.02.02.

A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) gazdasága - mely hatalmas természeti erőforrásokkal rendelkezik - lassú növekedési pályára állt a több évtizedes hanyatlás időszaka után. Az 1960-as függetlenedés óta jelenlévő rendszerszintű korrupció, valamint az egész országra kiterjedő, az 1990-es évek óta zajló háborúskodás és belső konfliktusok drámaian visszavetették a termelést és az állami bevételeket, ezzel együtt növelték az eladósodottságot. A lakosság döntő többsége nehéz körülmények között él, mind az agrár, mind a nehézipari ágazatban rendkívül alacsonyak a munkabérek. Különböző politikai és gazdasági csoportok kezében vannak a legjövedelmezőbb ágazatok (gyémánt-, arany-, ezüst-, ércbányászat), így a kitermelés meglehetősen szabályozatlan módon folyik.

Szinte csak a kitermelés területén zajlanak külföldi működőtőke-beruházások és sok nemzetközi vállalatot bűntettek már meg az országban folytatott rablógazdálkodása miatt. A nemzetközi segélyek mértéke elégtelen, sok a nagyon elmaradott, komoly problémákkal (betegségek, etnikai villongások) küszködő térség.

A béke-szerződések után 2003-ban felállított átmeneti kormány megújította a kapcsolatokat a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és a donor országokkal, Kabila elnök pedig reformokba kezdett, így lassú fellendülés mutatkozott a gazdaság terén. A változások csak igen lassú ütemben érik el az ország belső területeit, míg látható javulás inkább Kinshasa-ban és Lubumbashi-ban tapasztalható. A bizonytalan jogi környezet, a korrupció és a kormányzati politika átláthatóságának teljes hiánya régóta problémát jelent nem csak a bányászati szektorban, hanem az egész gazdaságra nézve. A gazdasági tevékenységek nagy része továbbra is az informális szektorban realizálódik, így a GDP-ben ezek nem jelennek meg. A bányászat újraindítása – mely az exportbevételek döntő többségét teszi ki – javította Kinshasa pénzügyi helyzetét és hozzájárult az elmúlt évek gazdasági növekedéséhez. A globális válság felére csökkentette a növekedés ütemét 2009-ben, de 2010-12 között újból 7% körüli gazdasági növekedés volt tapasztalható. Az állam a Nemzetközi Valutaalappal 2009-ben aláírt Szegénység Visszaszorítása és Növekedési Eszköz által, valamint a bi- és multilaterális donoroktól 2010-ben kapott 12 milliárd dollárnyi segély által át tudta vészelni a válságot, habár egyes bányászati szerződések átláthatóságának hiánya miatt 2012-ben az IMF felfüggesztette az utolsó három kifizetését, melyek értéke 240 millió USD lett volna. 2012-ben a KDK megújította üzleti jogi környezetét azzal, hogy csatlakozott az Afrikai Üzleti Jogi Harmonizációs Szervezethez (OHADA). Az ország gazdasága már több mint egy évtizede növekedik.


GDP – szektorok szerint:
mezőgazdaság: 44,3%
ipar: 21,7%
szolgáltatások: 34% (2013)

Ipar: különféle ércek és fémek bányászata és feldolgozása (réz, kobalt, arany, gyémánt, koltán, cink, cin, wolfram) könnyűipar (ideértve főként a textilipart és a cipőgyártást), dohányipar, élelmiszeripar, cementgyártás, hajójavítás

Export partnerek (2012): Kína (54,3%), Zambia (22,6%), Belgium (5,7%)

Import partnerek (2012): Dél-Afrikai Köztársaság (22,3%), Kína (15,3%), Belgium (8%), Zambia (6,9%), Zimbabwe 5,6%, France (4,9%), Kenya (4,7%)

Exporttermékek: gyémánt, réz, arany, kobalt, fa termékek, nyersolaj, kávé

Importtermékek: élelmiszer, bányászati és egyéb gépek, közlekedési eszközök, üzemanyag


Kongói-magyar kapcsolatok

 

2014 júniusában került megrendezésre Budapesten az Első Kongói-Magyar Gazdasági Fórum, melyet a Kongói Demokratikus Köztársaság belgrádi nagykövetsége és az Afrikáért Alapítvány közösen szervezett meg. A közel száz fő részvételével megrendezett eseményen számos kongói és magyar cég, állami hivatal képviseltette magát, valamint fővendégként Dr. Paul Emil Tshinga Ahuka, a Kongó Demokratikus Köztársaság belgrádi nagykövete is. A fejlesztési konferenciát a nagykövet úr, valamint Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium Globális Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárának beszéde nyitotta meg. Ezt követően számos előadást tartottak a kongói befektetési lehetőségekről, valamint a már meglévő kongói-magyar kapcsolatokról. A program célja volt többek között a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a potenciális kongói üzleti partnerekkel való személyes találkozás, valamint az innovációs és üzleti lehetőségek bemutatása.

 

Magyarország fejlesztési támogatásokkal is igyekszik segíteni a Kongói Demokratikus Köztársaságot. 2014-ben például a Magyar Külügyminisztérium támogatásával újították fel, illetve bővítették ki az Afrikáért Alapítvány által működtetett kongói College Othniel szociális-oktatási központot. Mindezek mellett egy megreformált és szélesebb körű oktatási programot dolgoztak ki, melynek segítségével a leghátrányosabb helyzetű gyermekeknek is esélye nyílik legalább az alapszintű tanulmányok megkezdésére. Az alapítvány folyamatosan küld önkénteseket az iskolába, akik részt vesznek a gyerekek oktatásában. Ezen túlmenően nemrég szerződést kötött az alapítvány Debreceni Egyetemmel, hogy a tehetséges kongói fiatalok Magyarországon folytathassák felsőfokú tanulmányaikat.

 

Boros Annabella gyűjtése.