A kerekasztal résztvevői között volt Dr. Sinóros-Szabó Laura (Soproni Egyetem), Dr. Késmárszky Róbert (fül-orr-gégész főorvos), Bereczki Sándor (Afrika-szakértő, volt külgazdasági attasé), Hamvas Bálint (HAND Szövetség ügyvezető igazgató), Fodor Andrea (Foglalkoztatási Célú Non-Profit Szervezet, Szolnok), Bereznai Sámuel (Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika Főosztály), Dr. Soós Gábor (UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára), valamint Dr. Szilasi Ildikó, az Utazz Afrikába Utazási Iroda alapító-ügyvezetője, a Kultúrafrika Alapítvány elnöke és az Afrika Expo alapítója. A beszélgetést Dr. Fodor Erika ny. diplomata, kutató, NEFE- és Afrika-szakértő moderálta.

Közvetlen segítség a kulturális örökség megőrzéséhez: a Magyarországon élő afrikai művészek támogatása

A kerekasztal egyik, a kulturális szektorhoz kötődő kérdését Dr. Fodor Erika úgy fogalmazta meg: Magyarországon, innen nézve, milyen kézzelfogható lépésekkel lehet hozzájárulni az afrikai kulturális örökség védelméhez?

Dr. Szilasi Ildikó válasza a gyakorlati megközelítést emelte ki. Elmondta, hogy Magyarországon nagyon kevés afrikai művész él és dolgozik, és számuk évről évre csökken. Éppen ezért különösen fontos lenne, hogy az itt élő, már beágyazódott, táncot és dobot tanító, rendezvényeken fellépő művészek valódi megélhetési lehetőségekhez jussanak. Ildikó szerint ez nemcsak magyarországi kulturális érték, hanem közvetett, mégis erős hatású támogatás Afrikának is: ha ezek a művészek itthon láthatóak, dolgoznak, médiamegjelenéseket kapnak, az a származási országokba is visszacsatol, és megerősíti az otthoni közösségekben azt az üzenetet, hogy a hagyomány érték, kereslet van rá, érdemes továbbvinni.

A gondolat lényege egyszerű: a szellemi kulturális örökség nem vitrinben él, hanem emberekben, tudásban, mozdulatokban, ritmusokban, dalokban. Ha a hagyomány hordozói munkát kapnak, az a hagyományt is életben tartja.

Hálózati megoldás: céges és intézményi programok, ahol értékteremtő a jelenlét

Ildikó konkrét példaként a HUMAN Network tagságában szereplő cégek és intézmények lehetséges szerepét említette. Szerinte a vállalati rendezvények (például céges karácsonyi bulik), szakmai találkozók, oktatási intézmények kulturális programjai, fesztiválok és közösségi események mind olyan alkalmak, ahol afrikai művészek fellépése vagy workshopja nem „színesítés”, hanem minőségi, értéket képviselő tartalom.

Külön kiemelte, hogy a külföldön megjelenő afrikai kulturális produkciók híre és képei visszajutnak a származási országokba is. Szenegál példáján keresztül utalt arra, hogy egy hagyományőrző tánc- és dobos közösség (például a Ballet Camara) nemcsak előad, hanem mintát ad: az otthon maradó fiatalok számára megerősítés, hogy érdemes megtanulni a néptáncokat, továbbvinni a ritmusokat, és akár a népi hangszerekhez kapcsolódó mesterségeket is, mert ezeknek a tudásoknak nemzetközi értéke van.

Utazás Afrikába: hogyan lehet a fiataloknak és a kisebb költségvetésűeknek is elérhető?

A beszélgetés másik témája az volt, hogy egy utazási iroda szemével hogyan lehet Afrikát közelebb vinni a fiatalokhoz és azokhoz is, akik kisebb költségvetésből gazdálkodnak.

Dr. Szilasi Ildikó elmondta: az Utazz Afrikába Utazási Iroda széles pénzügyi palettán kínál utakat, hogy az Afrika iránt érdeklődők különböző anyagi lehetőségek mellett is találjanak reális opciókat. Példaként megemlítette, hogy időszaktól és járatoktól függően akár 100 000–120 000 forintos repülőjegyáron is elérhető Algéria, és egy jól felépített választékkal lépcsőzetesen lehet bemutatni azt is, hogyan alakulnak az árak az egyes országok között. A beszélgetésben szóba kerültek olyan, a magyar utazók számára is ismert célpontok, mint Algéria, Szenegál, Kenya, Tanzánia és Namíbia, érzékeltetve, hogy Afrikán belül is jelentős különbségek vannak költségekben, logisztikában és szolgáltatási színvonalban.

„Sorsfordító” élmény: miért fontos, hogy a fiatalok találkozzanak a fejlődő régiók valóságával?

Szilasi Ildikó szerint sok, jólétben élő európai gyermeknek és fiatalnak kifejezetten jót tenne egy afrikai utazás, mert olyan tapasztalatot ad, amely átírhatja a világról alkotott képet. Nem „szegénységtúraként”, hanem valóságtapasztalatként: találkozásként más élethelyzetekkel, közösségi mintákkal, alkalmazkodással, kreativitással, és azzal, hogy a világ nem egyforma tempóban és nem egyformán él.

Egy ilyen út – Ildikó szerint – gondolatfordító momentum lehet: segíthet értékelni az adottságokat, árnyalni a kényelmi reflexeket, és felébreszteni a felelősséget, kíváncsiságot, nyitottságot. Vagyis nemcsak turisztikai termék, hanem nevelő erejű élmény is.

A rendezvény a Gear UP! projekt támogatásával, a HAND Szövetséggel együttműködésben valósul meg

Jelen rendezvény az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg. Tartalma a Kultúrafrika Alapítvány kizárólagos felelősségét képezi és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját